Lélegzet

Egyre sokasodnak a Tanácsadó Irodánkba Budapest összes részéről érkező bejelentések a repülőgépek okozta zajártalom miatt. A probléma a legtöbb esetben ugyanaz: a kertekben kellemetlen időzni, zárt ablakok mellett is behallatszik a fülsiketítő zaj, remegnek a polcon a poharak, nő a légszennyezés, az ingatlanok értéke pedig csökken.

Egyik panaszosunk figyelemmel kísérte a gépek repülését és részletesen beszámolt a tapasztalatairól: reggel 6.40-kor indul el az első gép, este 22.00–23.40 között körülbelül 5–10 percenként száll fel egy járat. A problémát súlyosbította és a bejelentők számát megtöbbszörözte, hogy a közelmúltban a repülési magasságot 9000 méterről lehozták 2700 métere, beindultak a repülőtér fejlesztési beruházások, valamint számtalan új légi csatorna nyílt.

A repülőgépek által okozott légszennyezés elsősorban az el nem égett szénhidrogének (HxCy), a szén-monoxid (CO), a nitrogén-oxidok (NOx – nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid együttesen) és füst vagy korom formájában jelentkezik. Ezek környezetbiológiai károsító hatásai a személygépkocsik által kibocsátott szennyező anyagokéhoz hasonlóak. A polgári repülés évi 500-600 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős. Figyelembe véve azt, hogy annál magasabb a szennyezőanyag koncentráció, minél közelebb vagyunk a forráshoz, a Levegő Munkacsoport elhibázottnak tartja a repülési magasság csökkentését.

A reptér közelében élők fokozottan ki vannak téve a légszennyezésnek, mivel a repülőtér alapvetően forgalomgeneráló létesítmény, így számolni kell a repülőgépek és a közúti forgalom által kibocsátott légszennyezéssel is. A csatlakozó közlekedési rendszer okozta zaj és különösen annak a károsanyag-kibocsátása adja a repülőtéri környezetterhelés 65-80 százalékát.

Természetesen a repülőgépek zaja nagymértékben függ a repülési konfigurációtól (a szárnymechanizáció alkalmazásától) és az üzemmódtól (felszállás, emelkedés, leszállás stb.). A vizsgálatok azt mutatják, hogy a közeledő repülőgép zaját túlnyomóan a nagyfrekvenciás, magas hangú, a távolodóét pedig kisfrekvenciás, mély hangú összetevők határozzák meg.

A zajszennyezés csökkentésének egyik lehetősége a környezetre kisebb zajterhelést eredményező repülési eljárások kidolgozása. Elsősorban meredekebb fel- és leszállópálya alkalmazására, adott területek elkerülésére, a sugárfékek alkalmazásának optimalizálására volna szükség.

A repülőtér és a környezete között szoros kapcsolat van. Ebből következően a repülőtéri környezetvédelem első problémája a repülőtér helyének a kijelölése. A repülőtér kialakítására nagy kiterjedésű, sík területet kell elkülöníteni, amelyre általában a városnak is nagy szüksége van. Mindemellett a tervezéskor figyelni kellene arra, hogy a repülőterek környezetéből ki kell telepíteni az iskolákat, „zajszigetelni” az épületeket (ez persze nem oldja meg a kertekben érzékelhető zaj- és légszennyezést). Külön kellene vizsgálni, hogy milyen hatással van a repülőtereken kialakuló földi és légi közlekedés a környező élővilágra, miként befolyásolja a zaj az állatok viselkedését, a károsanyag-kibocsátás a növények fejlődését.

A problémát összefoglalva tehát a repülőtér elsődlegesen megnöveli a környező terület zajterhelését, az esetlegesen kiömlő, elfolyó olajszármazékokkal súlyosan terheli a talajt, a repülőtéri forgalom megnöveli a városrész közúti forgalmát. Arról már nem is beszélve, hogy a légi közlekedés elősegíti a globális felmelegedés és az üvegházhatás kialakulását.

Mindezeket figyelembe véve a Levegő Munkacsoport igyekszik tapasztalatait és szakértelmét felajánlva segíteni. Fórumot szerveztünk a témában, amelyre meghívtuk az érintett panaszosokat, valamint Fülöp Sándor jogászt. A lakossági megmozdulásokhoz csatlakozni, és további tájékoztatást kérni a levego@levego.hu e-címen és a 411-0509-es telefonszámon lehet.

2005. szeptember elsején lakossági panasz érkezett Óbudáról. Panaszosunk elmondta, hogy a szomszéd a megörökölt hagyatékot a kertjében égeti el, hatalmas füstöt, légszennyezést okozva fojtogató bűzzel. A levegő védelméről szóló 21/2001. számú kormányrendelet értelmében a hulladékégetés szigorúan tilos, akár százezer forintos bírságot is kiszabhat a jegyző. Ám a hulladékot a szomszéd az önkormányzati hatóság hivatali idején kívül, késő este égette. Azt tanácsoltuk panaszosunknak, hogy forduljon a kerületi tűzoltósághoz és a rendőrséghez. Mindkét szervet értesítette telefonon, ám a tűzoltóság nem intézkedett. A kerületi rendőrség azonban kiszállt a helyszínre, és kötelezte az illegális égetőt a tűz azonnali eloltására és feljelentést tett ellene. A Levegő Munkacsoport elismeréssel tartozik a III. kerületi rendőrségnek a környék lakóinak egészsége és a környezet védelme érdekében tett hathatós intézkedésért.