A harmincas évek nagy világgazdasági válságához, sőt a világháborúk pusztításához hasonló, ezer milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozhat globális szinten, ha a fejlett ipari országok nem kezdik el most már sürgősen az éghajlatváltozást okozó káros anyagok kibocsátásnak csökkentését, áll az eddigi legátfogóbb, száz évre szóló, Londonban 2006. október 30-án kiadott tudományos és gazdasági jelentésben.

A 700 oldalas összefoglaló, amelyet a brit kormány megbízásából Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza állított össze, abban különbözik az eddig megjelent elemzésektől, hogy a klímaváltozás okozta gazdasági következményeket, a GDP várható alakulását helyezte az előtérbe. A kutatók a jelentésben érveket hoztak arra, hogy hosszú távon jóval kevesebbe kerülne a kibocsátások csökkentése, mint mindent hagyni a régiben.

A nemcselekvés gazdasági következményei ugyanis igen nagyok. Jelenleg minden egyes kibocsátott tonna szén-dioxid legalább 85 dollárnyi kárt okoz, ám ezzel a kárköltséggel sem a befektetők, sem a fogyasztók nem számolnak a döntések meghozatalánál. Ha beépülne az árakba, ha adóval sújtanák, vagy mód lenne az emisszió-kereskedésre, akkor az emberek szembesülhetnének a társadalmi és gazdasági következményekkel. Ugyanakkor az alacsony szénfelhasználású gazdaságra való átállás jó üzlet is. Ha ez olyan ütemben történnék, ahogyan ez szükséges lenne, akkor 2050-ig legalább 500 milliárdos üzletet jelentene.

Ha nem történnek változások, mégpedig nemzetközi változások, akkor megrendül a világgazdaság, a fejlett országoknak évi 5 százalékos GDP-csökkenéssel kell számolniuk, de ez a legszerényebb számítás, a csökkenés lehet évi 20 százalékos vagy még több, ha a jégmezők felolvadnak. A Golf-áramlat lelassulása vagy esetleges leállása katasztrófát jelentene.

Tom Pravda, a brit külügyminisztérium szakértője rámutatott: fel kell hagyni azzal, hogy a klímaváltozást környezetvédelmi kérdésként kezeljük, ugyanis alapvető gazdasági és biztonsági kérdésről van szó. Ezért is nevezte Tony Blair 10 éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának ezt a jelentést. Át kell állni az alacsony szénfelhasználású gazdaságra, azaz másképpen kell energiát termelnünk, földet művelnünk, fogyasztanunk és közlekednünk. A kulcsszó az energiapolitika. És nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az egész világon.

A világ legszennyezettebb városainak listáját állította össze a New York-i Blacksmith Institute kutatóintézet, amelyet idén ősszel hoztak nyilvánosságra. A listán előkelő helyet foglalnak el a fejlődő országok, Oroszország és Kína egyes városai.

Az oroszországi Dzerzsinszkben körülbelül 300 ezer ember életét, egészségét fenyegetik olyan mérgező anyagok, amelyek egy hajdani fegyvergyárból származnak. Hasonlóképpen szeny­n­yezett területnek számítanak a szom­szé­dos városok, Rudnaja Prisztany és Dalnyegorszk, ahol körülbelül 90 ezer ember szenved egy kohászati üzem ólomszennyezése miatt. A harmadik ilyen orosz város Norilszk, ahol 134 ezer ember egészségét veszélyezteti a városhoz tartozó bányák és fémipari üzemek által kibocsátott levegőszennyezés. „Ebben a városban fekete hó esik, a levegő kéntől bűzlik, és a gyári dolgozók várható élettartama tíz évvel kevesebb, mint az oroszországi átlag – olvasható a jelentésben.

Az amerikai kutatóintézet 300 számításba jövő város közül 35-nek a helyzetét vizsgálta meg alaposabban, majd közülük is válogatva, megjelölte a 10 legszennyezettebb települést.

Az egyéb említésre méltó igen nagy környezetszennyezéssel „büszkélkedő” település Kínában a széniparáról nevezetes Linfen, Indiában Ranipet és Chennai. Ezeken a településeken 3,5 millió ember egészségét fenyegeti a vegyi anyag feldolgozás, illetve kibocsátás.

Az európaiak mélységesen meg vannak győződve arról, hogy az emberi tevékenység nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez, és ennek leküzdésére a többség elfogadná, hogy változtasson életmódján, de csak egy kisebbség lenne hajlandó arra, hogy anyagi áldozatot is hozzon – derül ki egy 2006. novemberi felmérésből.

A Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban elvégzett közvélemény-kutatás szerint, melyet a Financial Times ismertetett, a megkérdezettek 86 százaléka úgy vélekedett, hogy az emberek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, 45 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ez a jelenség még az ő életükben fenyegetést jelent rájuk és a családjukra nézve.

A válaszadók több mint kétharmada (68%) mondta azt, hogy ezen fenyegetés csökkentésére vagy nagyon, vagy némiképp támogatnák, hogy korlátozzák eddigi életmódjukat, vásárlásaikat. Az európaiak 43 százaléka támogatná, hogy a környezetvédelmi károkért a légiutasok is fizessenek valamilyen illetéket, 36 százalék azonban ellenezte az elképzelést.

A felmérésből kiderült az is: csak egy kisebbség lenne hajlandó arra, hogy anyagi áldozatot is hozzon: a megkérdezettek egynegyede nyilatkozta azt, hogy a globális felmelegedés fenyegetettségének elhárítására a maguk részéről felajánlanák egyheti fizetésüket vagy annál többet.