kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A ZÖLD LEVÉL PROGRAM NÉHÁNY TANULSÁGA

Véget ért a Zöld Levél Program első éve. A Lélegzet Alapítványnak és a Levegő Munkacsoportnak a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány által támogatott városzöldítő programja 2007 júliusában kezdődött, és az V., VI., VII. kerület, valamint az Újlipótváros növényállományának növelését tűzte ki céljául.
Az ingatlanpiaci árak pontosan jelzik, hogy többet ér az a lakás, amelynek park, kert, zöld környezet van a szomszédjában. A belső kerületekben ennek ellenére alig találunk zöld szigeteket: ápolt kerteket, virágos erkélyeket, növényekkel befutatott falakat. Pedig a zöldítés mindannyiunk számára elérhető, nem igényel túl sok energiát, csak egy kevés munkát és odafigyelést.
A ZÖLD ÉRTÉKE
Mitől kellemes egy város? Vajon mennyit ér a nagyvárosokban a zöld? Fontos-e a városi természet? Milyen hatásai vannak a belvárosi növényeknek? Milyen a terézvárosi lakosság viszonya a zöldítéshez? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a Zöld Levél program felmérése 2008 tavaszán. Az 5–10 fős kiscsoportokkal tartott beszélgetések során az derült ki, hogy a terézvárosiak többek között a kisgyermekek vagy a sportolás miatt tartják fontosnak a növényzetet, valamint azért is, mert nyugtató hatást tulajdonítanak neki. Ugyanakkor azt is gondolják, hogy a terézvárosi zöldítésnek előfeltételei vannak, elsősorban szemléletváltásra lenne szükség. A kerületet senki sem érzi magáénak, így a zöldítés az eddigi tapasztalatok alapján sokszor hiábavalónak bizonyul. A forgalom, a kutyapiszok vagy az öntözés hiánya miatt a kiültetett növények hamarosan elpusztultak. Vidéken természetesen mások a problémák. Az embereknek sokkal közelebbi kapcsolatuk van a természettel. A mezőföldi lakosság jellemzően hajlandó lenne akár anyagilag is hozzájárulni a mezőgazdaság átalakításához, azért, hogy javuljon a környezetében a biodiverzitás.
Szabó Zoltán
A program során a szervezők között egyetértés volt abban, hogy a hangsúlyt nem a kampányra helyezzük, hanem egy-egy jó példán keresztül próbáljuk a közösségek figyelmét felkelteni. Ezért pályázatot írtunk ki, hogy megtaláljuk azokat, akik nem csak szeretnének zöld környezetet, de ezért hajlandóak dolgozni is. Az alapítvány támogatásáért első alkalommal szeptember közepéig, majd 2008. február végéig lehetett pályázni azzal a feltétellel, hogy a nyertesek a kiültetett növényeket legalább három évig gondozni is fogják. Ennek a feltételnek leginkább az őrzött, zárt területek, társasházak, intézmények tudtak megfelelni. Közterületeken ezért inkább az üres fahelyek pótlását szorgalmaztuk. A támogatás feltételeként csupán alacsony pénzügyi sajáterőt, viszont munkavégzést, valamint az említett fenntartási kötelezettséget kötöttük ki.
A pályázaton mintegy ötvenen nyertek, és a projekt nagyságától függően kaptak pár tízezer vagy éppen egy-két millió forintos támogatást. Ez utóbbiak faültetési illetve egyetemek parkosítási projektjei voltak. Véleményünk szerint a program a legnagyobb segítséget az oktatási és szociális intézményeknek jelentette. Másutt ugyanis általában kevés pályázatot írnak ki növénytelepítésre, és azok csupán néhány tízezer forintos nagyságrendűek.
Sokak számára nem volt világos, hogy a program miről szól, mit értünk zöldítés alatt, s hogy mindez milyen és mennyi munkával jár. Volt olyan társasház, amelynek a pályázatában leírták, hogy sok tízmillióért felújították a csupa értékes lakásból álló épületet, és az eközben tönkrement udvart kívánják a támogatásból megcsináltatni. Az ilyen kéréseket elutasítottuk, akárcsak azt, amelyben privatizációra előkészített ingatlan zöldítéséhez kértek támogatást. Ugyanakkor volt olyan közösség, amely a pályázati pénzhez jelentős összeggel járult hozzá, mondván, ha már nekiállnak, akkor tartósat, igényeset csináljanak. Néhányaknak nehézséget okozott a munka befejezése, főleg amikor szembesültek azzal, hogy a vállalkozók megkeresése, a növényzet beszerzése, a szervezés bizony sok fáradsággal jár.

Minden bizonnyal látványosabb eredményt értünk volna el, ha megbízunk néhány vállalkozót, akik a leghálásabb feladatokat kiválasztva, az érintettek részvétele nélkül valósítják meg a zöldítést. Voltak is olyan intézmények, ahol ezt várták a programtól. De a program célja a zöldítés mellett az is volt, hogy a támogatottak maguk tanulják meg azt, hogyan kell növényeket telepíteni, a zöld környezetet gondozni. A kertépítések, különösen a kisebb projektek esetében, járulékos hasznot is hoztak: megerősödött a lakók közötti jó kapcsolat. Például a Barát utcában a növénytelepítéssel együtt egész napos pikniket tartottak a helyiek. A zeneszó és a bográcsban főtt gulyás illata még a bátortalanabb lakókat is előcsalogatta a házakból. A Bethlen Gábor utca 29-ben még a tél folyamán előkészítő megbeszéléseket tartottak, amelyeken többek között levetítették a Gang-Gong önkéntes kertépítő csapat filmjét is, hogy ötleteket merítsenek saját munkájuk megszervezéséhez. A pályázati beszámolók képei mindenütt arról tanúskodnak, hogy a közös kertépítés nem kényszerű kötelesség volt, hanem lehetőség a barátkozásra. A közösen végzett munka eredményeinek is sokkal jobb együtt örülni.
ÖNKÉNTES ZÖLDÍTŐK
Néhány kedvező tapasztalat azt mutatja, hogy megfelelő eszközökkel a városlakókat is rá lehet venni, hogy anyagiakkal és munkával részt vegyenek a közös zöldterületek fenntartásában. Ehhez azonban szükség van az önkormányzatok szervező és anyagi részvételére. (A Levegő Munkacsoport honlapján olvasható néhány példa a közösségi kertfenntartásról: http://www.levego.hu/zoldlevel/tanulmanyok) Nő a száma a civil szervezésű önkéntes akcióknak. Ilyenek például a Gang-Gong (fiatalok baráti társasága a VIII. és a II. kerületben), gang-gong.blogspot.com; a Lövőház utcaiak: http://lovohaz.szubkultura.hu/; a Zöldülő Macskakő (Független Ökológiai Központ kezdeményezése a XIII. kerületben): fenntarthato.hu/epites/Members/zoldulo_macskako; a Kordován tér (egy idős házaspár kezdeményezése Káposztásmegyeren): http://www.levego.hu/zoldlevel/kepek; a Zöld Vadművelet (országos gerillakertészkedés) http://www.zoldvadmuvelet.hu.
Több sikeres projekt mellett kudarcok is előfordultak, azonban ezeknek is voltak hasznos tanulságai. Újlipótvárosból például egy olyan társasház pályázott, amely keretes beépítésű területen fekszik, vagyis egyike néhány háznak, amelyek zöldterületet fognak közre. Ez a belső rész házanként szedett-vedett kerítésekkel van szétválasztva. Két kert le van burkolva, a többiben vannak ugyan fák, de a növényzet ápolatlan, a talaj csupasz. Szerettünk volna ezen a helyszínen mintaprojektet csinálni. Felkerestük a többi ház lakóit, beszéltünk nekik a programról, és javasoltuk nekik, alakítsák ezt a területet egységes kertté, amelyhez mi majd anyagi és tervezési segítséget nyújtunk. (A keretes beépítéssel létrehozott nagyobb zárt kertek igen népszerűek a Középső-Ferencvárosban. Igaz, azokat eddig az önkormányzat tartotta rendben.) Az eredetileg pályázó ház lakói február végén kertépítő pecsenyesütést is rendeztek a kertjükben, amelyre a környező házak lakóit is meghívták. Az ajánlatunk fogadtatása azonban nagyon is vegyes volt. Olyan is akadt, aki rendőrrel fenyegetőzött, annyira megijedt az udvarok összenyitásának gondolatától. Úgy tűnik, erősebb volt a bizalmatlanság az itt élőkben, mint amire számítottunk. De kisebb sikerek itt is akadtak. Például az egyik szomszédos házban néhány családanya összefogott, és megszervezték, hogy legalább a saját kertjüket rendbe teszik.
A társasházakat kezelő szervezetek legtöbbje tehernek érezte a pályáztatást. Úgy látszik, ezért a támogatásért nem volt kedvük versenyezni. A lakók gyakran közömbösek, a kezelők pedig nem valódi gazdái az épületnek, nem érdekeltek abban, hogy a minimális feladatokon túl erőfeszítéseket tegyenek a társasház életének javítása érdekében. Szerencsére azért akadtak lelkes közös képviselők is.

A Zöld Levél Program keretében 17 oktatási intézményt támogattunk. Ez nagyon hálás feladat volt. Sok helyen a kertek rendbetételét nevelési eszköznek is tekintették. Az óvodákban a gyerekek számára még természetes, hogy ne szemeteljenek, ne bántsák a legapróbb állatokat sem, ápolják a növényeket stb. Az udvar zöldítése mellett több helyen sort kerítettek gyógy- és fűszernövény sarok kialakítására is. Az általános iskolák között vegyesebb a kép. Bizonyára nem a pedagógusok, hanem inkább a fenntartók felelőssége, hogy néhány helyen a rendelkezésre álló terület nagy részét inkább parkolásra használják. Gyakran csak maradványterületek zöldítésére és ládák kihelyezésére van lehetőség.
Az óvodák, iskolák kertjének tervezésében néhány helyen a Budapesti Corvinus Egyetemen tanító dr. Kristin Faurest hallgatói segítettek. A vegyes összetételű, német és magyar diákok féléves feladata volt, hogy az intézmény dolgozóival együttműködve készítsenek terveket. Hasznos, ha a sok elmélet mellett a hallgatók megismerkednek a megrendelőkkel, a valódi helyzetekkel és problémákkal. A Gödöllői Szent István Egyetem Tessedik Sámuel ösztöndíjas hallgatói közül is többen tartottak gyerekfoglalkozásokat, illetve segítettek a zöldítésben.
GYÓGYÍTÓ KERTEK
Dr. Kristin Faurest kertész-tervező, tanár, háziasszony és civil önkéntes. 1993 óta él Magyarországon kisfiával és férjével. Kristin – ahogy a várostervező és a civil szervezetek körében ismerik – lelkes segítője a főváros belső városrészeinek zöldítésére nevelő Zöld Levél Programnak. Egy általa összeállított előadás alapján ismerkedtünk meg mi is a gyógyító táj, gyógyító kert fogalmával.
Mindannyian tudjuk, hogy a természet, a táj, az ápolt kert rendkívül jó hatással van testünkre és lelkünkre egyaránt. Arról azonban kevesebben hallottak, hogy egy frissen operált beteg kimutathatóan kevesebb fájdalmat érez, gyorsabban gyógyul, ha a kórterem fala nem szürke épületekre, forgalmas utcára, hanem ápolt kertre néz. Még a tolószékhez kötött súlyos betegek is élvezhetik a kertápolás, a növények közelségének gyógyító hatását, ha az ágyásokat megfelelően képezik ki.
Dr. Faurest Gyógyító kertek és tájak (Healing Landscapes) című ismertető előadásának vázlata a Zöld Levél program honlapján angol és magyar nyelven olvasható. A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának vendégtanára és az Artemisia Tájépítészet Bt. vezetője.

Több helyen ünnepélyes kertátadásra sem sajnálták a fáradságot. A Magonc óvodában meghívták a szülőket is a kertátadásra. Különféle gyerekfoglalkozások előkészítése mellett még egy felfújható ugrálóvárat is kivittek a helyszínre, hogy emlékezetesebbé tegyék az eseményt. A Bajza utca 46. óvodája meghívta a polgármestert és az önkormányzat dolgozóit az átadásra, ahol gyerekműsorral várták a vendégeket. Ez az óvoda a tavasz folyamán a programtól függetlenül, saját kivitelezésben két szép hársfát ültetett ki az épületük elé az utcára, hogy végre lakója legyen az évek óta üresen álló fahelyeknek.
Dr. Kristin Faurest előadása nyomán kezdtünk érdeklődni a gyógyító kertek iránt. Számunkra is újdonság volt ezzel a témával foglalkozni. Hajléktalan napközi, büntetés-végrehajtási intézet és egy pszichiátriai rendelő udvara zöldült ki a program keretében. Kutatások sora bizonyította már be, hogy a kert, illetve maga a kertészkedés a ráfordításokhoz képest jelentős többlethaszonnal jár. A zöldebb környezetben nő a munkateljesítmény, gyorsabban gyógyulnak a betegek, kevesebb az agresszió, a szorongás csökken. Az idősebbek számára különösen hasznos lehet a kerti munka: nemcsak a fizikai, de mentális állapotukat javítja, emellett a kertészkedők hasznosnak is érezhetik magukat.
A Kék Forrás Alapítvány szervezésében Erzsébetváros társasházainak udvarairól kétkötetes leírás és képgyűjtemény készült. A munka eredeti célja az volt, hogy a magántelkeken meglevő fákat leltárba vegyék, megfékezve ezzel a – szinte mindennaposnak számító – fakivágásokat. (Lásd keretes írásunkat a favédelem szabályozásáról.) Jó lenne, ha az intézményi udvarok fáinak rögzítésére is sor kerülne, hiszen ma legfeljebb helyi rendeletben lehetne a kivágásukat megtiltani.
A legtöbben sejtjük, hogy a belvárosi házak szomszédságában akadnak kisebb-nagyobb szabad felületek. A köteteket lapozgatva mégis meglepő, hogy milyen hatalmas mennyiségű, zöldítésre alkalmas terület hever parlagon. Ugyanakkor azon is lehet ámuldozni, hogy jónéhány zöld oázis is ott rejtőzik az éjjel-nappal lezárt házak között.
A Zöld Levél Program rendezvényeket is támogatott. 2007-ben a városzöldítést népszerűsítettük a Hunyadi téren tartott vegyszermentes élelmiszerek napján, akárcsak az Andrássy úton a Mobilitási Hét keretében, ahol kitöltött kérdőívekért cserébe cserepes növényeket osztottunk a Levegő Munkacsoport standjánál.
Az első fát novemberben ültettük együtt az UNICEF-fel és terézvárosi, erzsébetvárosi iskolásokkal, valamint a XVI. kerületi Szivárvány óvoda gyerekeivel. Ezt további 109 fa követte a környék főútvonalain.
2008 áprilisában az Erzsébetvárosi Önkormányzattal ünnepélyes faültetésre került sor a Herzl Tivadar téren. A VII. kerületi önkormányzat a programmal közös finanszírozásban 57 fát ültetett közterületekre.

Májusban, csatlakozva az Urbitális Hetek programjaihoz, Városzöldítő Majálist rendeztünk az Erzsébet téri Gödör környékén. A rendezvény fő üzenete az volt, hogy ne csak a parkolásra gondoljanak, hanem több hasonló európai szabályozás mintájára tegyék kötelezővé minden épülő lakáshoz 7 négyzetméter új játszótér létesítését.
A Lövőház utcaiak elhatározták, hogy barátságos, ám kicsit elhanyagolt utcájukat megszabadítják a szeméttől, és minden lehetséges négyzetcentiméterre növényeket ültetnek a maguk és minden arra járó örömére. Idén tavasszal bele is fogtak, s a siker akkora volt, hogy azóta már a környékbeli utcák is zöldülni kezdtek. További információk: lovohaz.szubkultura.hu

Részlet a honlapról:

Terjed az ültető-vírus!
Egy új típusú, ragályos, függőséget okozó, látvánnyal terjedő vírus ütötte fel fejét a Lövőház utcában!
Elsődleges tünetek: kóros virágültetési láz, túlzott kertiszerszám használat, locsolási vágy fokozódása.
Másodlagos hatások: boldogsághormon túltermelés, szépérzék átalakulása, virágillat függőség.
Funkcionális elváltozások: A vírus az agy bizonyos érzelmi központjait is támadja, és soha nem múló szimbiotikus függőséget alakít ki a Plantae életformákkal.
Elterjedés: A vírus elterjedése szerencsére rendkívül jól nyomon követhető a környező zöldfelületek átalakulásán, hirtelen virágosodásán. Ez alapján a vírus kezdetleges formában már 2007. nyarán megjelent a Lövőház utcában, de jelenlegi, aktív változatának első megjelenése 2008. március 20. körülre datálódik, szintén a Lövőház utcában található Lipóti pékség környékén. A robbanásszerű terjedés 2008. április 19‑én indult meg, és azóta is tart. A terjeszkedés jelenleg a Lövőház utcán oldalirányban folyik (pl. a Német-Magyar Gazdaság háza előtti szakaszon vagy az utca másik végén, az asztalosműhely előtt), és elindult a Káplár utcán is felfelé. A vírus terjedése nyomán a környéken a fák töve sorra kivirágosodik.

Június elején a Hereditas Kulturális Egyesülettel jelképes sajtótájékoztató keretében hívtuk fel a figyelmet a Szervita téren és általában is a közterületeken uralkodó ápolatlanságra. Jó hír, hogy az esemény keretében beültetett betonvályúból lapzártánkig egyetlen növény sem tűnt el, és nem is száradt ki.
Június végén a Kossuth Lajos utcában az úttest két sávját egy órára műfüves parkká változtattuk, hogy ezzel sürgessük az évek óta csak tervezgetett belvárosi forgalomcsillapító intézkedések bevezetését.
ERŐTELJES SZABÁLYOZÁST A FÁK VÉDELMÉRE!
A jelenlegi favédelmi szabályozásunk alapja az 1970-ben született 21/1970. (VI. 21.) kormányrendelet, amely összesen 6 paragrafusban kísérli meg a fák megóvását jogi eszközökkel biztosítani. A rendelet egyebek mellett nem tartalmaz előírásokat a magánterületen lévő fákra és az országos közutak mellett elhelyezkedő fasorokra, amely hiányosságok miatt az utóbbi években – a túlépítési láz valamint a nyersanyag- és energiaárak növekedésével összhangban – jelentős mennyiségű fát vágtak ki ezeken a területeken. A szabályozás hiányait az egyes települések területén hatályos, szigorúbb önkormányzati rendeletek sem képesek pótolni, mert a szabályok nem egységesek és a végrehajtásuk sem biztosított. Az elavult és gyenge szabályozás megújítására már számtalan javaslatot készítettek egyes szakértők és civil szervezetek. Elsőként a Levegő Munkacsoport nyújtott be az EMLA Egyesülettel közösen kidolgozott átfogó tervezetet a rendelet módosítására és a szabályozási kör kiterjesztésére, majd az Élőlánc próbálta az ügyet felkarolni, tálcán kínálva a probléma megoldását a jogalkotónak. Sajnos a tervezetekből mindeddig nem lett elfogadott és kihirdetett jogszabály, a remény azonban most felcsillant, mert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. II. féléves jogalkotási tervében már szerepel a 70-es évekből származó rendelet újraalkotása, és várhatóan ősszel megjelennek az első hivatalosan is véleményezhető tervezetek. Azonban a kiszivárgott hírek szerint a magánterületi fák és az országúti fasorok védelmét – az egyeztetéseknél várható konfrontációk lehetősége miatt – továbbra sem merik felvállalni.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.