kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A LEVEGŐ MUNKACSOPORT ÉS A TERMÉSZET VÉDELME

KÉT TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOT IS FELVÁLLALT A LEVEGŐ MUNKACSOPORT: A TERMŐFÖLD-TERÜLETEK MEGÓVÁSÁT, VALAMINT A ZÖLDFELÜLETEK VÉDELMÉT A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOKBAN.

2004-ben a „környezetvédelmi szempontból káros támogatások” tárgyában rendezett konferenciánkon egy közgazdász munkatársam előadásában hangzott el, hogy „Ha ez így megy tovább, egész Pest megye egy nagy vizesgödör lesz!”
Ez a fiatalos felháborodással tett kijelentés indított engem arra, hogy foglalkozzak a térségben elharapódzott kavicsbánya-nyitások környezetvédelmi eljárásával. A bányakapitányságok engedékenysége és a lehengerelt önkormányzatok hiábavaló ellenállása mellett az eltelt években számtalan bányanyitási engedély született. Ezek közül a Levegő Munkacsoport több mint 30 esetben bejelentkezett ügyfélként az eljárásba. Összefogtunk a helyi társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal. Bár a térség mezőgazdasági termelői megélhetésüket biztosító alapként ragaszkodnak földjükhöz, sajnos szép számmal vannak olyanok is, akik a bányavállalkozók rábeszélése és a kecsegtető ellenérték hatására mégis megválnak földjeiktől. A környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtott hatástanulmányok a hatalmas párolgó felületű bányatavak előnyeit hangsúlyozzák, bizonygatva, hogy a miattuk keletkező talajvízszint-süllyedés „elviselhető” mértékű lesz.
A helyzet azonban nem fedi a valóságot. A kiterjedt tórendszerben termőföld alig marad, és a kavicsszállító teherautók tolakodó robaja megkeseríti a települések életét, tönkreteszi útjaikat, házaikat és levegőjüket.
Emlékezzünk csak vissza Bugyi Nagyközség X. sorszámú kavicsbányájának engedélyezési történetére, ahol a közmeghallgatásokon a Levegő Munkacsoport állásfoglalására is támaszkodhatott a lakosság érdekeiért küzdő önkormányzat! Vagy az Összefogás Dabasért környezetvédő egyesülettel közösen tartott demonstrációnkra. Vagy szakmai segítségnyújtásainkra a kavicsbánya-nyitások elleni küzdelemben. Támogattuk a Lakható Környezetünkért Egyesületet és a lakható Lacházáért Egyesületet. Szolidaritást vállaltunk a péceli lakossággal és a Magosfa Alapítvány munkatársaival.
Legújabb kapcsolatunk is, az Összefogás a Jövőnkért Alsónémedin Egyesülettel szintén sokoldalú együttműködés formájában működik, melynek keretében szakmai segítséget nyújtunk a veszélyeztetett termőföldek tulajdonosainak.
A helyi társadalmi szervezeteken és önkormányzatokon kívül a Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület esetenkénti támogatását is sikerült megnyernünk a környezetvédelmi hatóságokhoz benyújtott véleményezéseinkhez. A nemzetgazdasági probléma megoldására vonatkozó javaslatainkat eljuttatjuk a gazdasági, a közlekedési, a környezetvédelmi, valamint a földművelési tárcákhoz, és levelezést folytatunk a bányakapitányságokkal is.
A fák és zöldfelületek védelméről a Levegő Munkacsoport nem írhat dr. Radó Dezsőre való emlékezés nélkül. Ennek a témának nálunk másfél évtizeden keresztül ő volt a gazdája, környezetvédő körökben „a fák atyja”-ként ismerték. Neki köszönhetően kerültem kapcsolatba a Levegő Munkacsoporttal 19 évvel ezelőtt, amikor az ablakom előtti gyönyörű platánfát hozzá nem értő emberek barbár módon, orvul megcsonkították. Elkeseredésemet látva, egy ismerősöm Dezsőt ajánlotta, aki „mindent tud a fákról”. Vigasztaló szavai beigazolódtak, a fa diadalmasan túlélte a merényletet.
Azóta vagyok tagja a Levegő Munkacsoportnak, és Radó Dezső szakmai irányítása mellett felvállaltam a zöldfelület-védelem, favédelem ügyét is. A téma egyre szélesebb körűvé vált, a lakossági jelzések tapasztalatai alapján hamar rájöttünk, hogy a jogszabályok és a településrendezési tervek kritikája nélkül nem kezelhetők a zöldfelületeket érintő problémák.
Nagy súlyt fektettünk az érintett lakossági csoportok megfelelő tájékoztatására, és a településrendezési eljárásokban való részvételünk során szerzett információkat szórólapokon tettük közzé.

Dr. Radó Dezsô beszél az Irinyi utcai park megmentéséért tartott demonstrációnkon, 1998-ben
Nem felejtjük el azokat a demonstrációinkat sem, ahol Dezső – azóta szállóigévé vált – szavai is elhangzottak.
A Köztársaság tér fáinak védelme érdekében szervezett megmozduláson 1993-ban a Levegő Munkacsoporttal együtt ismert környezetvédők, építészek is részt vettek. Akkor sikerült megmentenünk a teret. Később, a 4-es metró állomásának terveinél szintén Radó Dezső mérte fel a bekövetkező károkat…
Az Irinyi utcai park védelmében a környék lakossága demonstrált velünk, ott voltak a Városi Biciklizés Barátai Kőhalmi István vezetésével, aki azóta már szintén nincs közöttünk.
A Hamzsabégi úti park védelmében több mint ezer ember gyűlt össze a Fehérvári út és Bocskai út sarkán.
A fák védelméről szóló kormányrendelet módosításakor Radó Dezső hívta fel a figyelmünket a jogszabály gyengébbé válására. Az ő közreműködésével és az EMLA jogi segítségével dolgoztuk ki a fák védelméről szóló törvénytervezetet, amit azóta sokszor próbálunk elfogadtatni a döntéshozókkal. Bár ebben sokáig még nem értünk el sikert, de fontos eredmény, hogy a tárggyal kapcsolatban tartott konferenciáink hatására több önkormányzat ennek megfelelően alakítottahelyi rendeletét. 2008 végén a kormány végre módosította rendeletet, beépítve számos javaslatunkat.
A településrendezési eljárásokban nagy munkát fordítottunk helyi tagszervezeteinkkel együttműködve a XII. kerület Városrendezési Szabályzatának véleményezésére, tekintettel a Budai Tájvédelmi Körzet erdőire.
A főváros széli zöldterületek és mezőgazdasági területek védelmét a Fővárosi Főépítészi Iroda által bonyolított övezet átsorolási eljárásokban való részvételünk során igyekszünk érvényesíteni.
Az agglomeráció erdőterületeinek és biológiailag aktív mezőgazdasági területeinek védelmében tagszervezeteinkkel együtt szorgalmazzuk a gomba módra burjánzó lakóparkok és belterületbe vonások mérséklését a településrendezési eljárások során. Nagy múltra tekinthet vissza az Ürömiek Baráti Társaságával és a budakeszi Keszi Körrel való együttműködésünk. A Piliscsabáért Egyesületet is minden alkalommal segítjük ebben a témában.
A biológiai aktivitásérték számításáról szóló rendelet alkotásában hatékonyan vettünk részt.
Aktuális témáink a Népliget revitalizációs terveinek és a Margitsziget-stratégia véleményezése, valamint a Múzeumkert és a Gellérthegy fáinak védelme.
KAVICSBÁNYA DÖMPING
„A környezetvédelmi engedély megadhatósága tekintetében döntő annak az önkormányzatnak a véleménye, amelynek közigazgatási területén van a kijelölt bányatelek, vagyis csak az érintett önkormányzat jóváhagyásával lehet megadni a környezetvédelmi engedélyt, ha egyéb környezetvédelmi akadály nem áll fenn. Ezért sokkhatásként ért minket, amikor már harmadszor találkoztunk a környezetvédelmi hatóság olyan végzésével, miszerint az előzetes vizsgálati eljárást felfüggeszti az illető önkormányzat helyi építési szabályzatának az érintett területre vonatkozó módosításáig. A felfüggesztés rendszerint egy évre szólt.
Ez történt
• 2007 októberében Bugyi nagyközség külterületén a 0110/1-24, 0115/1-23, 0118/3-5, 0120/1-22, 0120/31-43 helyrajzi számú ingatlanokon összesen 144 hektár területen tervezett bányanyitási kérelem kapcsán,
• 2007 novemberében Bugyi nagyközség külterületén, a Szittyó csatorna mentén létesítendő 50 hektár területen tervezett bányanyitási kérelem kapcsán, és
• 2008 januárjában Majosháza község külterületén a 054 helyrajzi számú, 180 hektáros területre vonatkozó bányanyitási kérelem kapcsán.
Az eljárás felfüggesztésére azért volt „szükség”, mert az illetékes önkormányzatok határozottan ellenezték a kérelmezett kavicsbányák megnyitását, kijelentve, hogy helyi építési szabályzatuk nem engedi közigazgatási területükön további kavicsbányák nyitását.
Tapasztalataink szerint ezt a nyilatkozatot minden esetben lakosságuk teljes egyetértésével tették az önkormányzatok. Tavaly júniusi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Bugyi X. számú kavicsbánya nyitási kérelmével kapcsolatban a lakosság drámai hangvételű, szenvedélyes tiltakozására került sor a hivatalos közmeghallgatáson. Bugyi Nagyközség Önkormányzata többszöri fellebbezéssel küzdött ez ellen a bányanyitás ellen. Sajnos, veszített, mert a bánya megnyitását ennek ellenére a másodfokú hatóság engedélyezte a bányavállalkozó szívós fellebbezései hatására… Majosháza Község Polgármesteri Hivatalának jegyzője képviselő-testületi nyilatkozatokra, valamint a község hatályos helyi építési szabályzatára hivatkozva egyeztető tárgyaláson is határozottan ellenezte az újabb kavicsbánya engedélyezését. Levegő Munkacsoport részt vett a fenti ügyekkel kapcsolatos véleményezési eljárásokban, és véleményezésével, fellebbezéseivel, állásfoglalásaival szintén határozottan ellenezte a bányanyitási kérelmek megadását. A Majosháza 054. helyrajzi számú területére vonatkozó eljárás felfüggesztését megfellebbeztük. Az egyeztető tárgyalásokon teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházók azzal a szándékkal kérik az eljárás felfüggesztését, hogy az egy év felfüggesztési idő alatt valamilyen módszerrel rábírják az önkormányzatokat arra, hogy oldják fel az új bányanyitás tilalmát helyi építési szabályzatukban. Ezt a szándékot a Levegő Munkacsoport felháborítónak tartja.
Hasonlóképpen felháborítónak tartottuk és szintén megfellebbeztük a Kiskunlacháza IX. számú homok-kavicsbánya környezetvédelmi engedélyét is, többek között olyan okból, hogy azt Kiskunlacháza nagyközség helyi építési szabályzatának ellenére lett megadva. Bejelentkeztünk Bugyi nagyközség, valamint Majosháza község településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának véleményezési eljárásába is.”

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.