kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
KÉMIKUS KORLÁTOK

A TERMÉSZETRE KÁROS MESTERSÉGES ANYAGOK MEGJELENÉSE MÁR ÉVTIZEDEKKEL EZELŐTT TILTAKOZÁSOKAT VÁLTOTT KI. ÁM A VEGYI ANYAGOK PUSZTÍTÓ HATÁSAI MÉGIS CSAK A KILENCVENES ÉVEK KÖZEPÉTŐL KERÜLTEK A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBA. AZ EURÓPAI CIVIL SZERVEZETEK KÁROS KEMIKÁLIÁK ELLENI HARCA A 2003 ÉS 2006 KÖZÖTTI REACH KAMPÁNYBAN CSÚCSOSODOTT KI, MELYBE A LEVEGŐ MUNKACSOPORT IS BEKAPCSOLÓDOTT.
A piszkos tizenkettő
A környezetvédők eleinte, a hetvenes, nyolcvanas években csak egy-egy kiemelkedően káros anyag, anyagcsoport korlátozásáért, illetve tiltásáért harcoltak. A politikusok az általános szigorú engedélyezési rendszer bevezetése helyett szintén csupán kampányszerűen egy-egy anyagot, anyagcsoportot tiltottak be. Ilyen volt a „piszkos 12” POP anyag korlátozása (nehezen lebomló szerves szennyezőanyagok, például a DDT, dioxinok, PCB-k, lindán), illetve a Stockholmi egyezményben az ózonkárosító freonok tiltása. Ám egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a forgalomban lévő mintegy százezer vegyi anyag használata fenntarthatatlan, kockázatot jelent az emberi egészségre és környezetre. A kemikáliák döntő többségét ugyanis úgy használták, hogy azok hosszú távú rákkeltő, immun- vagy hormonrendszert károsító és környezetre gyakorolt hatásait soha senki nem vizsgálta. A zöld szervezetek ezért a vegyi anyagok egységes engedélyezési rendszerének megvalósítását követelték.
Az ipari lobbi eleinte mindenáron cáfolni próbálta, hogy a vegyi anyagoknak bármi közük lenne a rák vagy más súlyos betegségek kialakulásához. A tudomány viszont egymás után talált bizonyítékokat a különböző kemikáliák nem kívánatos hatásaira. Az ipar azóta azt hangoztatja minden fórumon, hogy bár vannak káros vegyi anyagok, de azok az ember számára veszélytelenek. Viszont a zöld szervezetek által kezdeményezett vizsgálatok azt igazolták, hogy az ember vérében brómozott égésgátló vegyszerek mutathatóak ki, melyek bizonyos műszaki cikkek használatával kerültek a szervezetbe Fokozatosan a politikusok is kezdték belátni, hogy lépniük kell, így az elmúlt években – heves vitákkal kísérve – egymást követően születnek az európai szabályozások a vegyi anyagokról.
Az Európai Unió új vegyianyag-politikája
Az Európai Bizottság 2003-ban terjesztette elő a vegyi anyagokról szóló eddigi legjelentősebb szabályozást, a REACH-et (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése), ami a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes szemléletváltást jelentett. A jogszabálytervezet célja az volt, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék, azaz a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége a vegyi anyagok biztonságosságának garantálása. Ez a rendszer arra ösztönzi a cégeket, hogy az elavult káros anyagok helyett inkább új, korszerűbb anyagokat használjanak és fejlesszenek ki. A Levegő Munkacsoport már a kampány elejétől támogatta az ipar által kezdetben teljesen elutasított jogszabályt. A 2006-ban életbe lépett REACH szerint a következő 11 évben az iparral bevizsgáltatják a leggyakrabban használt 30 ezer anyagot, és a legveszélyesebbeket betiltják. A REACH nem foglalkozik több vegyianyag-csoporttal, így például az élelmiszer-adalékanyagokkal, a gyógyszerekkel és a növényvédő szerekkel sem. Az Európai Bizottság ezért az élelmiszeriparban használt 300 adalékanyag és a 2 600 aroma tesztelésére, illetve az újak engedélyezésére egy szigorú rendszert fogadott el. Jó hír, hogy remélhetőleg pár hónapon belül elfogadják a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) és a Levegő Munkacsoport által kezdeményezett, illetve szakmailag is megerősített új jogszabályokat a növényvédő szerekről. A zöldek sikere, hogy ezen eleve méregnek gyártott anyagok engedélyezésekor már nem csak azt kell vizsgálni, hogy rákkeltők, génkárosítók és a reprodukcióra toxikusak-e (CMR), hanem azt is, hogy károsítják-e a hormonrendszert. A civil szervezetek célja, hogy ezen túl még az immun- és idegrendszert károsító anyagokat is korlátozzák. A jogszabály kimondja: csökkentenünk kell a függőségünket a kemikáliáktól az élelmiszertermelés során.
Új feladatok – globális felelősség
Az Európából kitiltott anyagok sajnos nem tűnnek el a Földről, egyfelől szennyezőként évtizedekig megmaradnak a környezetben és az élő szervezetekben, másrészt használatuk tőlünk délre és keletre tevődik át. A harmadik világban a 12 legveszélyesebb POP-anyag még forgalomban van. Ezek az anyagok különböző termékekben visszajutnak Európába (például kínai, indiai, afrikai bútorok, ruhák, zöldségek, gyümölcsök), tehát nem csak globális felelősségünk, de saját érdekünk is a világszintű szennyezés csökkentése. Sajnálatos módon eddig csak egy jogszabály született az EU-ban, mely ez irányba mutatna – idén tavasszal fogadták el a higany exportjának tilalmáról szóló rendeletet.
Ennek az ideg- és immunrendszert is károsító nehézfémnek a használatát az EU és más fejlett országok is gyakorlatilag teljesen tiltják. Ennek ellenére világszinten a felhasználása nem csökkent jelentősen, sőt a levegőbe kibocsátott higany mennyisége nőtt az elmúlt időszakban. Az iparosodott országokból a fejlődő országokba került át a higany bányászata és a feldolgozása. Az EU maradt továbbra is a világ legjelentősebb higany-exportőre, ezért előremutató, hogy egyoldalúan az exporttilalom mellett döntöttünk a harmadik világ higanyszennyezésének csökkentése érdekében.
Új célkitűzéseink között szerepel a hormon-, immun- és idegrendszert károsító anyagok fokozott korlátozása. El kell érni, hogy minden szinten csökkentsük a függőségünket a vegyi anyagoktól. Cél, hogy az emberek kevesebb kemikáliával érintkezzenek, és lehetőleg kerüljék el azok használatát. A fejlett országok zöldjeivel egyetértve célunk az elfogadott jogszabályok szigorú végrehajtása és ellenőrzése, valamint az, hogy mihamarabb szülessen az elővigyázatosság elvén alapuló globális szabályozás a vegyi anyagokról.

1 A Levegő Munkacsoport tagja az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) Vegyi Anyag Munkacsoportjának, a Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózatnak (International POPs Elimination Network, IPEN) és a Növényvédőszer Akcióhálózatnak (Pesticide Action Network, PAN)

Simon Gergely


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.