kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
ÚJ UNIÓS JOGSZABÁLYOK A FENNTARTHATÓ NÖVÉNYVÉDELEMÉRT

Az Európai Bizottság 2006-ban kezdeményezte három növényvédő szerekkel foglalkozó uniós jogszabály megalkotását, melyek elsődleges célja az emberi egészség és a környezet védelme. Az előző évek vitái során az Európai Parlament számos ponton a tervezet szigorítását, míg az Európai Tanács jellemzően annak enyhítését próbálta elérni.
Az engedélyezési rendeletről és a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvről most télen fog második olvasatban szavazni az Európai Parlament. Talán a legfontosabb még nyitott kérdés az engedélyezési rendelettel kapcsolatban a korlátozásra váró anyagok meghatározásának (cut off) kritériuma. Az már eldőlni látszik, hogy a rákkeltő, mutagén és reprotoxikus vegyületek mellett a hormonális hatású anyagok is kikerülhetnek a forgalomból. Azonban a hosszú távú káros hatások miatt az ideg- és immunrendszert károsító hatóanyagok minél teljesebb körű kiváltása is szükségesnek látszik. Az egészségkárosító anyagok kivonásának szükségességét igazolja, hogy az EU élelmiszereinek fele növényvédő szereket tartalmaz, emellett évről-évre nő a többféle permetszert tartalmazó minták aránya. Az egészségügyi hatásai miatt kivonásra érdemes hatóanyagok jelen vannak a leggyakrabban kimutatott vegyületek között, de az engedélyezett szerek mindössze 4–5 százalékát teszik ki, így kivonásuk nem állíthatja megoldhatatlan nehézségek elé a gazdálkodókat.
Fontos, hogy a kockázatos növényvédő szereket kötelezően helyettesíteni kell biztonságosabb növényvédelmi megoldások megléte esetén.
A szerek hatóanyagainak mechanizmusát jelenleg külön-külön értékelik, azonban a gyakorlatban ezek egyszerre jelennek meg a fogyasztók szervezetében, számos esetben egymás hatását felerősítve, amit nem lehetne a kockázatbecslési eljárások során figyelmen kívül hagyni.

Az egészségügyi hatások mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a növénytermesztés és a természetes ökoszisztémák működése szempontjából milyen nagy szereppel bírnak a növényvédő szerek pusztítása által fokozottan érintett beporzó rovarok, melyek védelme a kertészeti kultúrák és a méhészek szempontjából is kulcsfontosságú lehet.
Gyakorlatilag minden tárgyaló fél elveti a Bizottság azon erősen védett javaslatát, mely az EU országait 3 zónába osztaná és ezekben – az eltérő agroökológiai adottságok ellenére – kölcsönösen és kötelezően el kellene fogadni a zóna másik országában engedélyezett készítményeket. Például hazánk egy zónába tartozna a teljesen eltérő növényvédelmi problémákkal bíró Írországgal is.
A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelv célja a túlzott vegyszerhasználat visszaszorítása. A cél elérése érdekében a vegyszermentes technológiák támogatásával lehet csökkenteni a kémiai növényvédelem intenzitását. A fenntartható vegyszerhasználatot az integrált növényvédelem kötelező alkalmazásának előírása is segítené. A kijuttatással összefüggő lakossági és környezeti kockázatok csökkentése miatt szükséges a légi permetezések minél szigorúbb korlátozása, hiszen a vegyszerelsodródás esélye ennél a kijuttatási formánál a legnagyobb. A leginkább érzékeny csoportok (fiatalok és betegek) egészségének védelme érdekében a vegyszeres növényvédelmi munkákat be kell tiltani az olyan közösségi területek környékén, mint például a közparkok, illetve az oktatási és egészségügyi intézmények. Az esetlegesen alaptalan lakossági félelmek eloszlatása érdekében biztosítani kell az adatok nyilvánosságát az engedélyezési folyamattal kapcsolatban. A növényvédő szerekkel összefüggésbe hozható baleseteket és a permetszerekkel munkájuk során érintkező dolgozok egészségi adatait minden tagállamban folyamatosan gyűjteni és értékelni kell az esetleges hatások pontosabb felderítése érdekében.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az EU lakóinak 70 százaléka tart az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványoktól. A felmérés alapján az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok közül a fogyasztók a növényvédő szereket helyezték az első helyre. Reméljük, hogy az uniós lakosság elvárásának megfelelően a döntéshozók olyan tervezetet fogadnak majd el, ami eloszlathatja a növényvédő szermaradványok miatt aggódó emberek félelmét.

A növényvédő szerek az egészségesnek tartott zöldségekben és gyümölcsökben való jelenlétét jól mutatja a Levegő Munkacsoport részvételével végzett az Európai Unió öt országára kiterjedő, 124 mintán elvégzett vizsgálat is. A mérések alapján a boltokban kapható szőlő 99 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett. Átlagosan hét különféle hatóanyag található meg a gyümölcsökben.
Az Unió területén árult szőlőmintákban összesen 64 különféle hatóanyagot találtak, melyek egy része rákkeltő, a termékenységet rontó, valamint az ideg-, és hormonrendszert károsító hatású lehet. Elfogadhatatlannak tartjuk az ilyen káros hatásokkal bíró növényvédő szerek élelmiszerekre permetezését.
Az öt magyar mintából négy tartalmazott klórpirifoszt vagy egy származékát a klórpirifosz-metilt, a két anyag rovarirtószerekben (biocidokban) való felhasználását már korlátozta az Európai Unió. Ezeknek az anyagoknak az idegrendszert károsító hatásait több kutatási eredmény is alátámasztja. A klórpirifosznak az emberi hormonrendszert károsító hatását számos tudós bizonyította, sőt gyerekeknél fejlődési rendellenességeket okoz, és az asztmával is kapcsolatba hozható.
A EU-ban előállított termékek valamelyest kisebb kockázatot jelentenek az egészségre, mint az EU-n kívüli országokból származó áruk. Ezért a Levegő Munkacsoport azt javasolja a lakosságnak, vásárláskor mindig nézzék meg a zöldségek, gyümölcsök származási helyét.

Pál János


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.