kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
UTÁNA KELL MENNI MINDENNEK!
ÜGYÉSZEK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN

Ezúttal a Legfőbb Ügyészségen jártunk, ahol az ügyészség környezetvédelmi tevékenységéről beszélgettünk dr. Bonomi Nóra Katalinnal, a legfőbb ügyész közigazgatási és magánjogi helyettesével, dr. Varga Erzsébettel, a Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Főosztály Környezetvédelmi Osztálya vezetőjével, és dr. Barta Mártonnal, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya Gazdasági Bűnügyek Osztályának osztályvezetőjével.
■ Lélegzet: Kevesen tudják, hogy az ügyészség környezetvédelmi tevékenységet is folytat. Mi az, amivel ezen a területen belül foglalkoznak?
Dr. Bonomi Nóra Katalin: Mi is sokszor érezzük, hogy nem eléggé közismert ez a tevékenységünk, pedig van mire büszkének lennünk. Egyrészt törvényességi felügyeletet látunk el a közigazgatás tevékenysége fölött, azaz egyedi határozatok törvényességét vizsgáljuk meg, s ha törvénysértést észlelünk, akkor intézkedünk. Ha ezzel nem ért egyet a közigazgatási szerv, akkor bírósághoz fordulunk. Másrészt magánjogi tevékenységet folytatunk. Jelenleg közel 50 különböző törvény biztosít az ügyészségnek közérdekű keresetindítási jogot. Az esetenként több száz egyedi ügyet áttekintő országos vizsgálatot követően jogszabály-módosítási javaslatokkal fordulunk a minisztériumokhoz, amelyeket figyelembe vesznek. Így a jogalkotásra is hatással tudunk lenni. Harmadrészt, a büntetőjog által adott eszközökkel élünk.

■ Lélegzet: Mióta foglalkozik környezetvédelemmel az ügyészség?
BNK: Az így nevesített munkánk az 1995. évi környezetvédelmi és az 1996. évi természetvédelmi törvény alapján indult, de már a nyolcvanas években is voltak környezetvédelmi vizsgálataink. A környezet és a természet védelme mindig is kiemelt területünk volt. Minden megyei főügyészségen van olyan kollégánk, akit speciálisan ilyen feladatokkal megbíztunk meg. A testületben már több mint ötven környezetvédelmi szakjogász van. Ez nagyon fontos, mert a költségvetésünkben nincs elkülönített forrás a külső szakértői vélemények készíttetésére.

■ Lélegzet: Hogyan működnek együtt az egyes szakterületek?
BNK: A környezetvédelmi ügyeket komplex módon kell vizsgálni. Maga a környezetvédelmi törvény teszi lehetővé, hogy a felelősségi eljárások párhuzamosak legyenek, tehát a büntető eljárások mellett kártérítési pereket is indíthassunk, illetve közigazgatási intézkedést kezdeményezzünk. Az ügyészségen belül minden büntető határozatot vagy vádemelést megküldenek kollégáink a mi szakterületünknek, és mi további intézkedéseket tehetünk ezek alapján. Így azt is láthatjuk, ha a közigazgatási hatóság mulasztott, nem bírságolt. Erre a rendőrség a nyomozás során nem fordíthat figyelmet, hiszen a saját feladatát végzi, de mi megkereshetjük a hatóságot, emellett a cégek törvényességi felügyeletével foglalkozó kollégákat is. Adóeljárást kezdeményezhetünk, megnézhetjük, hogy az ingatlan-nyilvántartásban minden rendben van-e, tehát megvizsgálhatjuk a teljes ügyet.


■ Lélegzet: Ha szakértőt nem tudnak igénybe venni, akkor mi alapján dolgoznak?
BNK: Hatósági iratokból dolgozunk. Évekkel ezelőtt volt Kőbányán például egy nagyon súlyos talajszennyezés, egyéb hulladék közé kevert veszélyes hulladékkal töltöttek fel egy hatalmas területet. Ha szakértőt rendeltünk volna ki, elvitte volna az egész éves erre szánható keretünket. Annyit tudunk tenni, hogy vagy bírósági eljárás során kérjük szakértő kirendelését, vagy a hatóságoktól kérünk véleményt, de ez nekik is pluszmunka és ők is rendkívül túlterheltek.

■ Lélegzet: Milyen gyakran perelnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére?
BNK: Magánjogi munkánk 1996–97-ben indult be igazán, ekkor a keresetindítások száma évente 55–60 volt. Ma ez a szám 25–30, mégpedig azért, mert a nagyipari létesítmények java része leállt, illetve éppen ügyészi kereset folytán szüntette meg környezetszennyező, veszélyeztető tevékenységét. Több erőmű esetében sikerült elérnünk, hogy szűrőberendezéseket építsenek be. Sok csatornázási, szennyvíztisztítási ügyben indítottunk keresetet, ezekben is sokszor értünk el jó eredményeket. Ezek veszélyeztetéstől, károsítástól való eltiltási, valamint kártérítési perek, az utóbbiból befolyt összegeket a Környezetvédelmi Alaphoz fizették be. Az elmúlt évben 170 millió forint összértékű kártérítési pert indítottunk, ezek nagyobb részét a tarvágásokkal kapcsolatban. Bács-Kiskun megyében például 50 és 70 milliós pereket indítottunk, Salgótarjánban az elkövető három és fél év börtönbüntetést kapott illegális fakivágásért és mellette 15 millió forintos kártérítést is kell fizetnie. A peres ügyek száma azért is csökkent, mert eredményesek a permegelőző felhívásaink. Nekünk sem a pereskedés a célunk, hanem az eredmény elérése.

■ Lélegzet: Ezeket a sikeres pereket nem igazán ismeri a közvélemény. Így is hatékony lehet a megelőző tevékenység?
BNK: Tevékenységünk egyre közismertebb, ennek következtében például a multinacionális és a külföldi tulajdonú cégek érzékenyek arra, hogy milyen hírük van. Rossz reklámértékű egy velük szemben indított per, és ezért ők rendszerint együttműködőek. A pereknek sok esetben nem kell ítélettel zárulnia, egy egyez­ség is siker lehet. Tehát ha a szennyezők hoznak egy elfogadható és reális tervet arról, hogy miként fogják csökkenteni a szennyezést, akkor mi sem folytatjuk a pert, hanem egyezséget kötünk, és ennek betartását folyamatosan ellenőrizzük.


■ Lélegzet: Hogyan indulnak az ügyeik? Lakossági megkeresésre, vagy hivatalból?
BNK: A legtöbb jogászi munkával ellentétben itt nekünk kell megtalálni az ügyeket és a nulláról felépíteni. Utána kell menni mindennek. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságoktól bekérjük az összes kötelező és bírságoló határozatot. Ha látjuk, hogy valaki évek óta fizet bírságot, és semmit sem tesz, mert ez neki egyszerűbb, mint például egy szűrőberendezés beépítése, akkor felhívjuk, eltiltás iránti keresetet indítunk, és ha a kár megállapítható, akkor kártérítési keresetet is. Ha a tevékenysége már eléri a büntetőjogi felelősségre vonás mértékét, akkor megindítjuk ezeket az eljárásokat. Ezen kívül társadalmi szervezetektől is kapunk információkat, de sokszor az ügyészség keresi meg e szervezeteket. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség például, a frissen bejegyzett környezetvédelmi szervezeteket évek óta meghívja egy ankétra, ahol elmondják, hogy mit csinál az ügyészség és felkínálja az információcsere lehetőségét.

■ Lélegzet: Milyen emblematikus ügyeket tudna kiemelni?
BNK: Az első nagyobb ügy, ami a sajtóban is megjelent, 6–7 éve volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Olasz vendégvadászok kilőtték a teljes évi fürj- és szalonka állományt, ráadásul magyar segédlettel. A magyar szervezők például tiltott hívogató berendezéseket raktak ki. Ott a vadásztársaságot vizsgáltuk, eltiltás iránti keresetet nyújtottunk be és 25 milliós kártérítési pert indítottunk, amit megnyertünk, és amely összeget a vadásztársaság ki is fizetett. Ugyanez a csoport egy évvel később olyan itatókat helyezett el erdőkben, védett természetvédelmi területeken, amelyben vadkacsákat tenyésztettek, elszennyezve az itató tavakat, amelyeknek semmiféle természetes kifolyása nem volt. Fegyelmi eljárást indítottunk, megkerestük a vadászati hatóságot és az erdőhatóságot.

■ Lélegzet: Mi az általános tapasztalat a környezetvédelmi igazgatás teljesítményéről?
BNK: Nyugodtan mondhatom, hogy magas színvonalú. A természetvédelmi előírások, szabványok, normák szigorúbbak voltak a csatlakozáskor sok esetben, mint az EU-ban, ez jó kiindulópont. Rendkívül lelkes, jól képzett szakemberből áll a hatósági gárda, ez szintén örömteli. A legnagyobb bajt a gyakori átszervezés jelenti. Emellett túl nagy, túl szétaprózódott a hatósági rendszer. Megyénként megesik, hogy 5–6 különböző hatóságnak is van laboratóriuma. Ez sokba kerül, ehelyett elég lenne megyénként egy-egy nagyon magas szinten dolgozó és nagy kapacitású laboratórium. Nagyon nehéz a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy hatásköreit elválasztani, hiszen ugyanazon jogszabályok alapján járnak el, vagy adnak szakhatósági véleményeket.

■ Lélegzet: Mit gondol a helyi önkormányzatok jegyzőihez telepített hatáskörökről?
BNK: Nem nagyon működnek. Sok esetben a segítőkész környezetvédelmi hatóság eljár a jegyző helyett, olyan eset is előfordul, hogy megbízást kötnek a környezetvédelmi hatósággal, hogy a jegyző hatáskörét lássák el, ugyanis a jegyzőnek nincsenek mérőeszközei, nem tud ellenőrizni, helyszíni szemlét tartani.

■ Lélegzet: Mi az, amit Ön szerint át kellene alakítani a magyarországi környezetvédelmi jogalkotásban, jogalkalmazásban?
BNK: Egyrészt egyszerűsíteni, egységesíteni kellene a hatósági tevékenységet. Másrészt nagyobb létszámra, nagyobb költségvetési támogatásra volna szükség. Amíg a fatolvajok terepjáróval közlekednek, addig a természetvédelmi őr gyakran biciklivel jár. Ami az ügyészséget illeti, mi 8–10 fővel szeretnénk növelni az ezzel a jogterülettel foglalkozó létszámot, ugyanis itt is lenne munka bőven. Ehhez nagyon magas szintű szakirányú képzettség kell, jó lenne, ha ilyenekre is kapnánk költségvetési keretet, és néha-néha mi is igénybe tudnánk venni a szakértők munkáját.


■ Lélegzet: Térjünk rá egy kicsit részletesebben a környezetvédelmi büntetőjogra. Mennyire sikeresek a vádemelések, milyen szankciók jellemzőek környezetvédelmi ügyekben?
Dr. Barta Márton: A büntető szakágon belül mi is kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre. Nemrég átalakították a Büntető Törvénykönyvben a három környezetvédelmi tényállást. Az első időszakban mi is rendkívül nehéz helyzetben voltunk, mert ezek ún. keret-tényállások, a háttérjogszabályokban meghatározott fogalomrendszerekkel operálnak. Korántsem elég ezért, ha valaki ismeri a Büntető Törvénykönyv szövegét, számos egyéb ismerettel is rendelkezni kell. Ami a konkrét kérdést illeti: mi a magunk részéről mindent megteszünk a jogalkalmazási gyakorlat egységesítésének az érdekében. Országosan jelentéstételi kötelezettséget rendeltünk el, ami azt jelenti, hogy például a mi főosztályunk felé minden főügyészség jelentést tesz a területén elkövetett összes jogellenes fakitermelésről. Mi ezeket elemezzük a nyomozási gyakorlat és a vádemelési gyakorlat szempontjából, majd a bírósági ítéletet is ellenőrizzük. Örök kérdés azonban ezekben az ügyekben, hogy mi az a famennyiség amelynek a jogellenes kitermelése a környezet károsítását okozza, hiszen ez egyes esetekben eltérő lehet. Szerintem most kezd kialakulni egy egységes bírói gyakorlat, úgy tűnik, hogy a bíróságok osztják a mi alapvető nézeteinket arról, hogy mikor lehet a bűncselekményeket megállapítani.

■ Lélegzet: A Levegő Munkacsoportnak van egy lakossági tanácsadó irodája, ahol az említett illegális fakivágásokkal kapcsolatos ügyek mellett a különböző anyagok illegális elégetése bukkan fel a leggyakrabban. Két hete kaptuk a hírt, hogy van egy vállalkozó, aki kéthetente hoz be egy kamionnyi bálás ruhát, nem azért, hogy eladja, hanem, hogy fűtőanyagként elégesse. Mit lehet ilyen esetekben tenni?
BNK: Bejelentést kell tenni a környezetvédelmi hatósághoz, valamint a helyi ügyészség figyelmét is érdemes az ügyre felhívni. Ha a hatóságok az ilyen ügyeket eltérően ítélik meg, abban mi tudnánk segíteni, hiszen a cél az egységes jogalkalmazás. Mi tudjuk jelezni a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek, ha eltérések vannak. Ez amúgy régi probléma, Bács-Kiskun megyében kezdődtek ezek a szeméttelep-felgyújtások, kábelégetések, ahol a számukra fölösleges anyagokat leégetik, a fém pedig ott marad és lehet értékesíteni. Ott előfordultak büntető eljárások is ilyen ügyekben. De egyes esetekben a bíróság azt mondta, hogy mivel nincs egyenletes légszennyezés, ezért az nem mérhető és nem bizonyítható.

Dr. Varga Erzsébet: A hulladékügyekben is elsősorban arra szoktunk törekedni, hogy a környezetvédelmi hatóság a maga eszközeivel kötelezze a szennyezőt a tevékenysége megszüntetésére vagy az önkormányzatot az elhagyott hulladék elszállítására. Problémát jelent, hogy a szakértői jelentések is sokszor egész másként látják ugyanazt a helyzetet, feltételezésekbe bocsátkoznak, nem pedig konkrét tényeket írnak le arról, hogy minek mi a következménye.


■ Lélegzet: Ha már a fakivágásokról volt szó: régóta küzdünk az ellen a gyakorlat ellen, amely a kivágott fa értéket tűzifa értéken számolja el. Erre van már egy elfogadott módszer, amelynek segítségével a fa egyéb értékeit is számításba lehet venni. BM: A büntetőjogban ez nem értékhez és nem is mennyiséghez van kötve, hanem ez nyitott törvényi tényállás, ami azt jelenti, hogy a környezetkárosításnál egy konkrét elkövetési magatartást határoz meg a törvény, amikor azt mondja, hogy jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon való károsításról van szó. A „más módon” azt jelenti, hogy bármilyen magatartás, ami alkalmas az eredmény előidézésére elég lehet a büntetés kiszabáshoz. A jogellenes fakitermelések esetében nem húzható meg olyan egzakt mennyiségi határ, amelynek figyelembevételével eldönthető lenne, hogy a bűncselekmény megvalósult-e, de ez a jogalkotó által védeni kívánt érdekre tekintettel nem is lenne szerencsés, hiszen akár csekély mennyiségű fa eltulajdonítása is alkalmas lehet egy ökológiai rendszer megbontására. Abban az esetben, ha egy megfelelő környezeti szakismerettel rendelkező szervezet teszi meg a bejelentését, akkor mi kényelmes helyzetben vagyunk, könnyedén lehet minősíteni a cselekményt, hiszen ők minden részletet a rendelkezésünkre bocsátanak. Akkor már csak ki kell rendelni egy szakértőt, akinek meg kell állapítania, hogy annak az adott famennyiségnek a jogellenes kitermelése – ami lehet három szál fa, de lehet egy egész erdő – károsította-e a környezetet vagy sem. Természetesen az általános élettapasztalat is elég lehet az eljárás megindításához, hiszen ehhez elég az elkövetés egyszerű gyanújának fennállása.
VE: Bács-Kiskun megyének van egy olyan fakitermelésekkel kapcsolatos keresete, amelyben az ezt megalapozó szakértői jelentés nem tűzifaértékkel, hanem a környezet, az élőhely teljes helyreállítási értékével kalkulált. Ezt polgári perben visszük a bíróság elé, és amíg nincs jogszabály, a bírósági gyakorlatra vár az értékelés módszerének kimunkálása.

■ Lélegzet: Említették, hogy nőtt a büntető ügyek száma. Ez azt jelenti, hogy több bűncselekmény történik, vagy pedig azt, hogy hatékonyabbá vált a munkájuk? BNK: Szerintem egyre több eset kerül a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás figyelmi körébe. Érzékenyebb a lakosság, egyre kevésbé tűri el, hogy más az ő rovására szennyezzen, szemeteljen. 250-300 körül van a feljelentések száma, tíz évvel ezelőtt egy-két tucat volt.

BM: A tegnapi Híradóban láttam, hogy ez az egyik áramszolgáltató legallyazott bizonyos fákat, mire lakossági feljelentés érkezett, hogy ez nem pusztán gallyazás volt, hanem több fát ki is vágtak. Ezt a lakosság is sérelmezte, ma már nem mennek el simán emellett, tudják, hogy az ő környezetüket rombolják le és teszik kevésbé élhetővé. De én azt is ki merem jelenteni, hogy nem pusztán az esetek száma nőtt meg, hanem a hatékonyság is javult.

■ Lélegzet: Gyakran tapasztaljuk, hogy a környezetet érintő hátrányos döntések sokszor korrupcióval függnek össze. Gond, hogy bizonyítani nem tudjuk, mert senki nem viszi a bőrét a vásárra, papírt pedig senki sem ír. Mit lehet ezekben az ügyekben tenni?
BM: A korrupciós cselekmények felderítésének és bizonyításának nehézségei közismertek, de vesztegetés gyanújára utaló konkrét tényadatok felmerülése esetén az ügyészség minden esetben megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítása iránt. Természetesen, ha magánszemélyek, vagy civil szervezetek jutnak ilyen adatok birtokába kívánatos, hogy megtegyék a feljelentést, hiszen a korrupció elleni fellépés kiemelten fontos közérdek. Amennyiben a feljelentő általa tapasztalt valós tényeket közöl a hatósággal, a hamis vád következményeitől nem kell tartania.

Dr. Bonomi Nóra Katalin 1978-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán, 1995-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében környezetvédelmi szakjogászi, 2005-ben pedig Európa-jogi szakjogászi diplomát szerzett. 1980-ban kapta meg ügyészi kinevezését kerületi, majd főügyészségi munka után, 1991-től legfőbb ügyészségi ügyész, 1996-tól osztályvezető, 2003-tól pedig a Legfőbb Ügyészség közigazgatási főosztályának vezetője, majd 2006 decemberétől a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási jogi helyettese.
Tevékenységi körébe tartozott a környezet- és természetvédelmi, a birtokvédelmi, a kisajátítási, az építésügyi, a föld- és ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése, az országos szintű vizsgálatok előkészítése, majd ezek alapján összefoglalók, elemzések és jogalkotási javaslatok elkészítése.
Forrás: magyarorszag.hu



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.