kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A SZENNYEZÉS NEM ISMER HATÁROKAT

Az ember évezredek óta használ vegyi anyagokat, és idéz elő kémiai reakciókat. Az anyagok egy részéről mindig is tudtuk vagy sejtettük, hogy mérgezőek, maróak, gyulladásveszélyesek. A józan paraszti észre támaszkodva ezekkel az anyagokkal mindig is óvatosan bántak az emberek. Ám az utóbbi évtizedekben a modern szintetikus vegyipar vegyi anyagok százezreit hozta létre, melyek döntő többségéről nem tudjuk, hogy milyen hatással vannak az egészségünkre és környezetünkre. Uniós vizsgálatok1 szerint még a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-áról nem tudjuk, hogy rákkeltő hatásúak-e, illetve okoznak-e károsodást az utódokban. A vegyi anyagok bekerültek a föld ökorendszerébe, még a sarkvidéki állatok testéből is kimutathatók az iparban használatos vegyszerek2. Néhány anyag (mint például a „piszkos 12”-nek nevezett POP anyagok) felhasználását korlátozzák ugyan nemzetközi szerződések3, ám olyan világméretű előírás, mely a káros hatás alapján korlátozza a veszélyes anyagokat, egyelőre nem létezik!
Először 1976-ban az Egyesült Államok hozott ilyen jellegű jogszabályt, a TSCA-t (Toxic Substances Control Act – mérgező anyagok ellenőrzéséről szóló törvény)4, mely az emberi egészséget károsító ipari vegyszereket volt hivatott szabályozni. A jogszabály értelmében a vegyi anyagok biztonságát a hatóságoknak kellett garantálni, a felhasználó cégeket viszont nem lehetett felelősségre vonni az egészségkárosításért. A jogszabály alapelvét több nyugat-európai ország is átvette, ám ez a gyakorlatban semmilyen tényleges eredményt sem hozott, az anyagok nagy része továbbra is kontroll nélkül került ki a gyárakból a piacra. A rendszer csődjét bizonyította, hogy az amerikai hatóság (EPA) 1970 óta mindössze öt vegyi anyagot tiltott be. Nem is késztette semmi az EPA-t vizsgálatokra, hisz saját adataik szerint a benyújtott bejelentések 85 százaléka nem is tartalmazott egészségügyi adatokat5. Áttörést az Európai Unió 2006-ban életbe lépett vegyi anyag politikája, a REACH6 hozott. Az uniós rendelet már korlátozza a nagyobb mennyiségben gyártott fokozottan egészségkárosító anyagokat. A szabályozás viszont még hiányosnak tekinthető, mert a a hormonrendszert károsító anyagokat nem korlátozzák kellőképpen. Az viszont mindenképp óriási előrelépés, hogy minden esetben a gyártóké a felelősség, nekik kell bizonyítaniuk, hogy egészségre ártalmatlan anyagokat állítanak elő. Mégis vegyes érzelmekkel fogadta a világ REACH születését. Amíg az Egyesült Államok, féltve versenyképességét, mindent megtett a jogszabály megszületése ellen, addig a kínai hatóságok7 állami pénzen készítették fel vállalataikat a REACH megfelelő alkalmazására.
Óriási problémának tekinthető a harmadik világ országainak felkészületlensége is, hogy miként tudnak majd védekezni a beáramló új növényvédőszerek és más kemikáliák ellen. Ugyanis, amikor az Egyesült Államok vegyianyag-korlátozásai életbe léptek, akkor a betiltott mérgező vegyszerek elárasztották a harmadik világot. Az Európából kitiltott anyagok, mint például a DDT jelenleg is forgalomban van a harmadik világ számos országában. Továbbá az is probléma, hogy ezek az anyagok azon túl, hogy egészségkárosító hatásúak, bizonyos termékek formájába visszajutnak hozzánk. Megoldást jelentene hogy az európai cégek ne importálhassák és ne gyártsák az EU-n kívül az EU-ban betiltott anyagokat. Ennek előszele már érezhető a higanyexport tilalmáról tavaly elfogadott szabályozásban, amely egyúttal a harmadik világ higanyszennyezésének csökkentését szolgálja. A higany korlátozásáról azóta világméretű egyezmény is született, erről február 20-án 140 ország képviselői megállapodást kötöttek az ENSZ kenyai környezetvédelmi ülésén. A világ országainak 2013-ra kell végső döntést hozniuk a tényleges intézkedésekről.
A vegyi anyagok káros hatásait hivatott mérsékelni a GHS rendszer (Globally Harmonised System), melyet 2002 decemberében fogadott el az ENSZ veszélyes áruk szállításáról és a vegyi anyagok besorolásával foglalkozó szakbizottsága.
A 2002-es johannesburgi, fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozó a GHS lehető leggyorsabb bevezetésére kérte az országokat annak érdekében, hogy a rendszer 2008-ra teljesen működőképes legyen. Az Európai Bizottság szerint szükség van a GHS-re: „A vegyi anyagok gyártása és kereskedelme globális szintű, veszélyeik pedig azonosak az egész világon. Ezért a veszélyek leírása nem lehet eltérő az egyes országokban, ha a termékek megegyeznek. A vállalkozások költséget takaríthatnak meg azzal, ha nem különböző kritériumok szerint kell a veszélyre vonatkozó információkat értékelniük. Ha ugyanazon kritériumokat használják a vegyi anyagok veszélyeinek azonosítására és ugyanazon címkéket használják leírásukra, akkor az emberi egészség és a környezet védelmének szintje az egész világon megegyező, átlátható és összemérhető lesz.” Az EU döntött a GHS bevezetéséről, de természetesen az lenne kívánatos, ha ennek a harmadik világ országaiban is érvényt szereznének.
A vegyi anyagok jelentette problémák világméretű kezelésére hívták életre a nemzetközi vegyianyag-gazdálkodásra vonatkozó stratégiai megközelítés (SAICM)8 kezdeményezést, melyet 2006 februárjában Dubaiban az Egyesült Nemzetek Környezeti Programját vezető Igazgatási Tanács is elfogadott. A SAICM célja hogy „mostantól 2020-ig a vegyi anyagokat oly módon kell felhasználni és előállítani, hogy az azok által az emberek egészségére és a környezetre gyakorolt káros hatások a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek”. Az Európai Unió támogatja az SAICM-et9, különösen, hogy a REACH-csel az EU teljesíti is a SAICM célkitűzéseit. A SAICM céljai még alakulnak, de a zöldek hosszútávon a veszélyes vegyi anyagok használatának világméretű korlátozását, a kockázatok tényleges csökkenését várják a folyamattól.
A Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum (IFCS)10, mely ötödik regionális ülését Budapesten tartotta 2006-ban, több feladatot is zászlajára tűzött. Vezető szerepet kíván betölteni a GHS bevezetésében és a SAICM erősítésében. Az IFCS célkitűzése továbbá az ólom és a kadmium nemzetközi kereskedelmének, felhasználásának korlátozása, a környezetbarát integrált növényvédelem terjesztése, valamint a növényvédőszer-kockázat csökkentése.
Simon Gergely
  1. Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság, 1998
  2. Chemicals spark Arctic alert, http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/2281351.stm
  3. POP anyagok korlátozása (nehezen lebomló szerves szennyezőanyagok, pl. DDT, dioxinok, PCB-k) a Stockholmi konvencióban, ózonkárosító freonok tiltása a Montreáli szerződésben
  4. http://www.epa.gov/oppt/tsca8e/
  5. http://www.harpers.org/archive/2007/10/ 0081742
  6. echa.europa.eu/reach_hu.asp
  7. http://english.peopledaily.com.cn/200612/ 20/eng20061220_334120.html
  8. http://www.saicm.org
  9. http://europa.eu/generalreport/hu/2006/rg47.htm
  10. http://www.who.int/ifcs/saicm/en/index.html

Simon Gergely


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.